Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvények módosításáról szóló, 185 paragrafusból álló javaslatát.; a bíróságok szükséges létszámának évenkénti meghatározásától, a bírák folyamatos képzésétől és szabályok egyszerűsítésétől várja a kormány a bírósági eljárások gyorsítását.

Az elsőfokú büntetőügyeket a többi között úgy rövidítenék, hogy a bíróság a vádlott távollétében is lefolytathatná az eljárást.

A kabinet változtatna az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) összetételén is, tagjai közé sorolva a költségvetésért felelős minisztert.

Az előterjesztés indoklása szerint az egyik legfontosabb elvárás az igazságszolgáltatással szemben, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek hasonló ügyeiben az ország bármely pontján azonos döntés szülessen, hozzávetőleg azonos és ésszerű idő alatt.

A kormány célja ezért, hogy már rövid távon eredményt hozó lépéseket tegyen a bíróságok hatékony működésére és az eljárások gyorsítására.

Ennek érdekében úgy módosítanák a büntetőeljárási törvényt, hogy a védők távollétükben kötelesek legyenek gondoskodni helyettesítésükről, ellenkező esetben szankcióra számíthatnának.

Az előterjesztő szerint a védők így nagyobb arányban jelennek majd meg a tárgyalásokon, és visszaeshet az eljárásokat taktikai okból elhúzó esetek száma.

Az indítvány megengedné, hogy a bíróság - fiatalkorúak kivételével - a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is lefolytathassa az eljárást és határozatot hozzon, ha a vádlott nem kíván részt venni a tárgyaláson. A tárgyalásmellőzés lehetőségét kiterjesztenék az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményekre.

A javaslat indoklása kitér arra, hogy a büntetőeljárásokat főként az első fokon elhúzódó perek lassítják, ezért szükséges az eljárásban részt vevők jogait ténylegesen nem szolgáló szabályok megváltoztatása.

A polgári perrendtartás módosításának legfontosabb eleme, hogy kötelező jogi képviselet esetében szigorú határidőkhöz kötnék a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését.

 A javaslat pályaalkalmassági vizsgálat bevezetésével szigorítaná a bírósági vezetők kinevezésének feltételeit.

 A közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat emellett a bírák rendszeres, ötéves ciklusokra bontott kötelező képzését írná elő, illetve megújítaná az értékelésükre kidolgozott rendszert. A jelenleg működő fegyelmi bíróságokat szolgálati bíróságok váltanák fel.(MTI)