Az országos, sőt már a Kárpát-medencére is kiterjedő program célja: együtt tenni egymásért, a helyi közösségekért, városunkért és a környezetünkért. A társadalmi felelősségvállalás jegyében szociális, és ökológiai területen, valódi, önzetlen segítséget nyújtani a környezetünkben élő, elsősorban idős, beteg, vagy valami okból kiszolgáltatott helyzetben élő embertársainknak. Mindezt nem szánalomból, hanem önként, vidáman, közösségben, egymást megismerve és egymásra jobban odafigyelve. 

A kollégisták által vállalt, illetve teljesített munka két helyszínen zajlott. Délelőtt a krízishelyzetbe került családoknak, anyáknak fenntartott szolnoki Családok Átmenti Otthonában élő 4-12 éves gyerekeknek tartottak játékfoglalkozásokat. Például: foci, sorjátékok, papírhajtogatás, tollaslabda, rajzolás, stb. Délután a „város tüdejét” jelentő zöldövezetben, a tiszaligeti szemétkommandóhoz csatlakoztak. A ligeti tó és a főiskolai kampusz környékén szedték nylonzsákba az eldobált szemetet. 

A program célja megvalósult, a kollégisták lelkesen, nagy odaadással végezték mindkét helyszínen a vállalt munkát, a gyerekek pedig – akik között autista kisfiú is volt – őszinte szeretettel, hálásan fogadták a személyükre irányuló figyelmet, törődést. Több önkéntesünk megfogalmazta, folytatni szeretné ezt a munkát, vagyis a program már egyszeri alkalom után is elérte célját, a másokra való figyelésben, segítésben megnyilvánuló szociális érzékenység fejlesztését, ami a pályaválasztás szempontjából is nagy jelentőségű lehet. Mindenképpen érdemes folytatni az önkéntes programot a jövőben is, mivel a gyerekek általa olyasmit – az önmagunkból való önzetlen adás készségét – tanulhatják meg, gyakorolhatják be, amire iskolai keretek között nincs lehetőség. Társadalmi hasznossága ugyanakkor elvitathatatlan, elegendő csak arra gondolnunk, hogy nagyobb valószínűséggel lesznek alkalmasak az így „érzékenyített” fiatalok később harmonikus, felelősségteljes párkapcsolat, családi élet kialakítására.