|
A hazai társadalom- és humántudományi felsőoktatás helyéről, szerepéről és jövőjéről tanácskoztak annak a tudományos ülésnek a résztvevői, amelyet az MTA 183. közgyűléséhez kapcsolódva rendezett meg az MTA székházában a Nyelv- és Irodalomtudományok, a Filozófiai és Történettudományok, valamint a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya. A tanácskozáson Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár is felszólalt.
A nemzet jövője szempontjából fontos, a kiművelt emberfők képzésében meghatározó szerepet töltenek be a társadalom- és humántudományok - hangoztatták egybehangzóan a konferencia előadói. Hunyady György akadémikus szerint a felsőoktatás Magyarországon is tapasztalható eltömegesedése világjelenség. A felsőoktatás finanszírozásának megváltoztatása a kormány válasza erre a kihívásra. A lépések a tudomány művelőit is elgondolkodtatták, s – mint fogalmazott – e problémával való szembesülésük eredménye a mai együttes osztályülés.
"Aligha vitatható, hogy a kormánynak minden államban segítenie kell a társadalomtudományok fejlődését" – jelentette ki előadásában Simai Mihály akadémikus. Figyelmeztetett rá, hogy a világgazdaság példátlan mértékű és jelentőségű átalakulása zajlik, s a tudásalapú társadalom ezzel egy idejű megszületésekor megnő a társadalomtudományok szerepe. A közgazdászprofesszor, aki szerint ez a megállapítás Magyarországra is igaz, óvott az egyetemek helyzetének megnehezítésétől.
"Az autonóm emberek világa elképzelhetetlen a filozófia nélkül" – fogalmazott Boros Gábor, az MTA doktora. A filozófiát az oktatás és a kutatás olyan bázisának nevezte, amelyet mind a múlt megőrzése, mind a jövő érdekében szükséges terjeszteni, és példákkal illusztrálta, hogy a filozófiai gondolkodás a magyar kultúra szerves része.
A humán felsőoktatás történelmi fejlődését tekintette át előadásában Szögi László. Az első világháborút, illetve az 1990-es rendszerváltást követő több mint két évtized felsőoktatását összehasonlítva arra hívta fel a figyelmet, hogy a Trianon utáni Magyarország katasztrofális gazdasági helyzetén a klebelsbergi kultúrpolitika egyebek mellett a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetem fejlesztésével szándékozott javítani.
A természettudományok és a társadalomtudományok szembeállításától óvott Mátrai Zsuzsa, az MTA doktora, aki szerint környezetszennyezésről, környezetvédelemről és környezettudatosságról nem csupán a természet vonatkozásában beszélhetünk – a gazdaságban és a társadalom tagjainak mentális állapotában is megfigyelhető egyfajta „környezetszennyezés". Úgy véli: ennek a káros folyamatnak a megállítása az állam feladata lenne, míg a felsőoktatás szerepe a "környezettudatosság" erősítése, amit például úgy érhet el, hogy a természettudomány szakos hallgatók humán tárgyakat, a bölcsészek pedig műszaki, természettudományi ismereteket is tanulnak.
Hrubos Ildikó, a szociológiai tudományok kandidátusa a globális szintű felsőoktatási válság akadémiai szempontból legfontosabb megnyilvánulásának a kiválóság és a tömegképzés különbségéből adódó nehézségeket és a foglalkoztatás problémáját nevezte. "A kihívásokra európai szinten két alapvető válasz született: az erőforrások koncentrálásával létrehozott csúcsegyetemek és a felsőoktatási intézmények tevékenységének bővítése" - mondta.
A különböző megközelítések megismerésének hasznosságát emelte ki az előadásokra reagálva Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár. Mint elmondta, "környezetvédelemre" a mély strukturális gondokkal küzdő, a gazdasági válság által erősen sújtott felsőoktatásban is szükség van. "A gyorsan változó környezetben az egyik legfontosabb teendő a stratégiai tervezés" - szögezte le, hozzátéve, hogy az autonóm felsőoktatási intézmények középtávú terveit az elmúlt húsz évben az állam nem segítette viszonyítási pontokat adó nemzetstratégiával. Kis Norbert a felsőoktatás átalakítását olyan, a finanszírozás átgondolását is magában foglaló folyamatként jellemezte, amelyet a kormány az egyes intézményekkel együttműködve hajt végre. "A mostani év átmeneti esztendő" - mondta a nemzeti felsőoktatási kiválósági rendszer megteremtésének jelentőségét hangsúlyozva. Véleménye szerint meg kell vizsgálni az eddigi eredmények hatását, és megfelelő rugalmassággal meg kell kezdeni a szükséges korrekciókat.
|
